Vénusz bolygó, Vénusz wikipédia szócikk. > Csillagászat - wyw.hu

A Vénusz a Naptól számítva a második bolygó, Földünk belső szomszédja. Népi elnevezése Esthajnalcsillag. A Nap és a Hold után ez a legfényesebb égitest, nevét a szerelem és a szépség római istenéről kapta. Távcsővel szemlélve nagyon érdekesnek fogjuk találni a Vénuszt, mivel a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. Ezt Galilei észlelte elsőként 1610-ben, igen komoly bizonyítékot szolgáltatva Kopernikusz heliocentrikus, tehát napközéppontú világképe mellett.

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, látszólagos fényessége -4,6 m. Maximális fényességnél nappal is megfigyelhető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látható, legnagyobb kitérése 47,8° lehet, ezért vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak.

A Földrõl nézve a belsõ bolygók távolságuk változása mellett a megvilágítás szöge miatt is mutatnak fényváltozásokat. Az ábrán a Vénusz fázisváltozását szemléltetjük.

Az európai Venus Express-szonda fő feladata a bolygó légköri folyamatainak megfigyelése és az erős üvegházhatásnak, valamint az ún. szuperrotáció jelenségének felmérése. A szuperrotáció keretében a légkör magasabb tartományai négy nap alatt megkerülik a Vénuszt, míg magának a bolygónak a tengelyforgási ideje sokkal hosszabb: 243 földi napig tart egy fordulat.

A szomszédos planéta felszíni részleteit elrejtő misztikus és ezáltal a korábban élt emberek fantáziáját felcsigázó felhőtakaró 45 és 70 km közötti magasságban hullámzik, mozgását az ott fújó 300 km/h sebességű szelek okozzák. A főként kénes savakból álló, de klórt és fluort is tartalmazó felhőzet nem éppen kedvező az élet szempontjából, mindazonáltal számos érdekességgel szolgál. Az Európai Űrügynökség (ESA) szondája, a Venus Express különböző hullámhosszakon vizsgálta bolygótestvérünk légköri jelenségeit: a Venus Monitoring Camera (VMC) műszere a látható fényben, a közeli infravörösben és ultraibolyában készített felvételeket. Ez utóbbi hullámhosszakon például sikerült megfigyelni a felhőtakaró legfelső rétegeiben lévő különböző aeroszolok eltérő koncentrációjából eredő érdekes formációkat.

Vénusz a római mitológiában a kertek istennõje. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennõje.

Földünk belső bolygószomszédját, a Vénuszt a miénknél közel százszor nagyobb tömegű és sűrűbb légkör burkolja. A főleg szén-dioxidból álló atmoszféra erős üvegházhatás révén mintegy 450 Celsius-fokkal emeli a felszíni hőmérsékletet. A sűrű atmoszféra összetett áramlásainak megértésében az európai Venus Express-szonda hozta a legtöbb felismerést az elmúlt időszakban.